fbpx

Tanulj a gyerekedtől!

Persze rengeteg mindent kell megtanítanunk a gyermeknek ahhoz, hogy biztonságban éljen, fejlessze képességeit, beilleszkedjen közösségünkbe, ki tudja mutatni szeretetét, kezelni tudja érzelmeit, és így tovább. Mégis. Legalább ennyit kell nekünk is tanulnunk gyerekeinktől. Mert ők egy kicsit segítenek felfedezni az elveszett értékeinket! Csak nyitottnak, figyelmesnek és megengedőeknek kell lennünk magunkkal ahhoz, hogy ki merjük próbálni.

Hogy ne legyünk mindig olyan nagyon komoly felnőttek. Akkor sem, ha sok a tennivaló, vagy ha időre oda kell érni. Igyekezzünk következetesek lenni, de mégis játékosak.

Elképesztő, mennyire aktívak a gyerekek.

Mai kaland: Sétára fel, irány a friss levegő!

Igen, ez egy mindennapi rutin tennivaló. Ugyanakkor különleges, ha felfedezzük a benne rejlő lehetőségeket.
A gyermek élvezi a mozgást, a teret, a kavicsokat, a hangokat. Mikor kint vagyunk nem foglalkozik mással. Felfedez!

Akaratlanul is eszembejut, mitől megy neki mindez olyan könnyedén, míg nekem, nekünk felnőtteknek nehezebb.

A rohanó világ kicsit kapkodóvá tett minket és én a tudatosságot látom az egyetlen útnak ahhoz, hogy visszataláljunk szabadságunkhoz.

Igen, a gyermeknek minden új. Míg nekem felnőttnek? Igazából nekem is. Akkor úgy és ott nem csicseregtek a madarak, nem fújt úgy a szél, sütött a nap, susogtak a fák….

Talán teli van a fejem? Miért? Minek? Hiszen ott abban a pillanatban úgy sem tudok megoldani ezernyi problémát, bármi is ül a vállamon. Ideje hát elengedni.

Sokszor rettenetesen lefoglalja az agyunkat, hogy fejben tartsuk azokat a dolgokat, amelyeket már napok óta görgetünk magunk előtt. Leszívja a kapacitást. Folyamatosan pörgünk, de mégsem haladunk, mégis nagyon fáradtak vagyunk tőle.

Hiszen a számbavétel oly sok energiát fogyaszt.

Az én módszerem az, hogy megpróbálom feljegyezni az ötleteket és a tennivalókat. Nap végén, vagy pár naponta ránézni és újrarendezni a fontossági sorrendet. Azzal haladni, amivel tudok, fokozatosan, kis lépésenként.

Ugyanakkor a közös sétakor: élvezni a pillanatot. A ragyogó napsütést vagy a zuhogó esőt.

Lesni gyermekemtől: ahogy élvezi, a nagy teret, a szabadságot! Hogy képes forogni. Hogy lassít majd gyorsít. Hogy kavicson jár, füvön, homokban vagy aszfalton. Hogy fújja haját a szél. Élesíti érzékeit. Szenzációs!

Részt veszel a kalandban? Kipróbálod?

Segítsd barátaidat, hogy ők is megismerjék az Alexander-technikát és előnyeit!

Az alábbi linkeken könnyen meg tudod osztani a bejegyzést.

Az állábbi cikkek is érdekesek

Alexanderezz!
Share This