Időnként előfordul, hogy már csak a bajt vesszük észre. Az oda vezető út számos kisebb buktatót rejtegetett, de azokat még könnyen átléptük. Ezek egyre csak növekedtek, magasodtak, de még mindig meg tudtuk kerülni őket! Sőt büszkék is voltunk rá, hogy noha kicsit sem könnyedén, de haladtunk az úton. (Mert hát mi mást is tehetnénk?) Majd egyszer csak egy hegy magasodik előttünk, és azt már nem tudjuk megmászni.
Mire is gondolok? Azokra a jelzésekre, amelyeket szervezetünk folyvást közvetít felénk, és mi nem fogjuk a jelzéseket. Elnyomjuk az óriás ingeráradatban, a napi teendők, tervek, kötelességek, muszájok sorában. A prioritási listánkban nem, vagy igen csak a végén kullog ez a bejegyzés: „figyeljek, mit üzen a testem!”
A megjelenő tünet csupán egy jelenség, amely már elérte az ingerküszöböt, és muszáj vele foglalkozni; és szinte mindig együtt jár a helytelen használati móddal, és ezáltal a helytelen működéssel is. Ha közelebbről megnézzük a hegyet, kiderül, egy óriás halom olvasatlan üzenet. Talán érdemes lenne átnézni? Hogyan is? Hogy és honnan kezdjem?
Kezelhetjük a tünetet, de érdemes megkeresni az ok(ok)at!
A szervezet egységes egész, mely egyensúlyban van, ha kibillentjük ebből az egyensúlyból, akkor ez a részekben is változásokat okoz. Az új helyzetek új egyensúlyt kívánnak! Ha ezt nem ismerjük fel, (vagy nem vizsgáljuk felül rendszeresen,) könnyedén halmozunk fel megszokásokat! Ha cselekvésünk során nem alkotunk új egyensúlyi helyzeteket, és az erre érkező (belső) üzenetet sem olvassuk el, egyértelműen romlani fog állapotunk.
Szervezetünk alkalmazkodó képessége igen jó, ami kívánatos körülmények estén előnyös, (ilyen például a helyes teszthasználat elsajátítása is,) nem kívánatos körülmények között pedig hátrányos, (hiszen önmagára nézve súlyos körülményeket is meg tud szokni, melyek idővel a tüneteket okozzák.)
A SZERVEZET RÉSZEINEK együttes működésében EGYENSÚLY áll fenn, ezért bármelyik specifikus rész (akár cselekvéshez való) használata, befolyásolja az összes többi rész használatát.
AZ ÖNMAGUNK HASZNÁLATA ESZKÖZ MINDEN CSELEKVÉSÉHEZ.
Az Alexander technika megtanulásával képesek vagyunk a folyamat során összekötni a „cselekvés közbeni gondolkodást”, az új érzékszervi érzékeléssel. Ez segít abban, hogy ne kerüljük ki a (belső) üzeneteket, hanem megtanuljuk őket azonnal elolvasni!
