Érzelmi felszabadító technika
Szeretnék bemutatni neked egy technikát. Igen, egy újabb technika. Az érzelmi felszabadítás technikájának hívják.
Felelősségvállalás önmagunkért
Felelősséget vállalni önmagunkért már csak azért is nagyon fontos, mert egyedül mi vagyunk képesek irányítani a testünket és a gondolatainkat. Mi tudjuk meghozni azokat a döntéseket, amelyek valódi változást hoznak az életünkbe, a mindennapjainkba.
Ha mozgásszegény az életmódunk, mi tudjuk elhatározni, eldönteni, hogy elmegyünk hetente néhányszor sétálni, hogy kikapcsolódásunkhoz aktív tevékenységet választunk.
Mi tudunk dönteni afelől is, foglalkozunk-e a görnyedt testtartásunkkal, vagy azzal, hogy hiába húzzuk ki magunkat jobban és jobban, esetleg még jógázunk is, ennek ellenére fáj a hátunk. (Nem meglepő módon, ennek feltérképezésére, és megváltoztatására az Alexander-technikát javaslom.)
A mi hatáskörünk az, hogyan csináljuk, amit csinálunk. Ettől függetlenül, vagy inkább ezzel együtt, szükségünk van kísérőkre is az úton. Olyan emberekre, akik már járták azon az ösvényen, amin mi járunk, akik irányt mutatnak, és bátorítanak.
Mindenesetre mi tesszük meg a lépéseket. Kicsiket vagy nagyokat. Szinte mindegy. Az a fontos, milyen irányba haladunk.
Miért nem arra megyek, amerre szeretnék?
Biztos vagyok benne, hogy veled is előfordult már, hogy valamit nagyon szerettél volna, de mégsem sikerült elérned. Nézzük meg, miért állunk meg a célunk előtt egy lépéssel. Miért van az, hogy amikor elhatározzuk, hogy beteljesítjük a vágyunkat, akkor ugyan elindulunk, mégis gyakran előfordul, hogy azt vesszük észre, toporgunk. Elbizonytalanodunk. Lebeszéljük magunkat róla. Halogatni kezdünk. És elkezdünk egyéb feladatokat megoldani.
Amygdala a test „füstérzékelője”
Az agyunkban lévő mandula alakú amygdala, a limbikus rendszer, a középagy része, amely a frontális lebeny és a hüllőagynak is nevezett hátsóagy között helyezkedik el. A limbikus rendszer az érzelmek és a hosszú távú memória forrása, valamint a negatív tapasztalatok is itt vannak kódolva.
Amikor az amygdala veszélyt érzékel, jelez az agynak, hogy készítse fel a testet a (Selye János kifejezésével élve) „harcolj vagy menekülj” válaszra. Ugyanis a korábban a szerzett negatív tapasztalatok arra programozzák az amygdalát, hogy riadót fújjon, amikor hasonlóval találkozik a jövőben.
Ha például gyerekkorodban egy új közösségben valaki kinevetett, és megszégyenítve érezted magad, mert helytelenül fogalmaztál meg egy mondatot, akkor a kudarcélmény hatására elméd és tested összekapcsolja az emberek előtti beszédet a „veszély” fogalmával. Ezek után a hasonló helyzetek és tapasztalatok aktiválhatják az amygdalát, és a későbbiekben úgy érzed, képtelen vagy beszédet mondani egy előadáson, ezért kerülöd az ilyen lehetőségeket. Testünk ugyanis nem tesz különbséget a valódi fenyegetés és egy olyan között, amelyet az amygdala ennek érzékel.
Gyakran előfordul, hogy az érzékelt veszély a jelenben már nem valós fenyegetettség. És megeshet, hogy régen segítségedre volt ez a válaszreakció, de a mai helyzetedben gátolja a fejlődésed, a kiteljesedésed. – Visszatérve az előző példához, ha szakértő vagy egy témában, és meghívtak, hogy adj elő egy több száz fős rendezvényen, könnyen lehet, hogy inkább visszautasítod.
Kopogtató módszer
Az érzelmi felszabadító technika az ősi kínai akupresszúra és a modern pszichológia ötvözeteként jellemezhető (ebben a cikkben elolvashatod a kialakulásának történetét). A gyakorlás során megváltoztatjuk az úgynevezett limbikus választ , amely az expozíciós terápia néven ismert pszichológiai módszer alapja.
Hogyan működik az érzelmi felszabadítás technikája
A Harvard Egyetem orvosi karán az elmúlt évtized során folytatott kutatások bebizonyították, hogy bizonyos akupunktúrás meridián pontok stimulálása csökkenti az amygdala, a hippokampusz (a limbikus rendszer másik területe) és más olyan területek aktivitását, amelyek kapcsolatban állnak a félelemérzettel. Az fMRI (funkcionális mágneses rezonancia vizsgálat) és a PET/CT (pozitronemissziós tomográfia/komputertomográfia) felvételeken világosan látszik, hogy a „vörös riasztást azonnal lefújják”, amint az akupunktúrás pontok stimulálása megkezdődik.
Míg a harvardi kutatások a tűvel végzett akupunktúrás módszerre fókuszáltak, addig egy kettős vak kísérletben összehasonlították a meridián pontok akupunktúrás tűvel való stimulálása és a nyomással történő (az EFT kopogtatáshoz hasonlóan tű nélküli) kezelés hatékonyságát, és a két módszert hasonlóképpen találták eredményesnek.
Egy másik kutatás is alátámasztja a harvardi vizsgálatok eredményeit, Dr. Dawson Church a „küzdj vagy menekülj” válaszreakció egy másik komponensét, a kortizolszint változását vizsgálta. A kortizol – az adrenalinhoz hasonlóan – egy stresszhormon, amely a stresszválasz során szabadul fel.
Egy randomizált, kontrolált vizsgálat során dr. Church és munkatársai vizsgálták a kortizolszint és a pszichológiai tünetek változását egy órás ÉFT kopogtatást követően, egy hagyományos beszédterápián való részvétel után, és semmilyen kezelésben nem részesülőknél (kontrollcsoport). A kopogtató módszeres csoport esetében a kortizolszint jelentősen, átlagosan 24%-kal csökkent, míg a beszédterápián részt vevőknél, illetve a kontrollcsoportban a napközbeni szokásos csökkenésen kívül nem változott szignifikánsan.
Ha mélyebben szeretnénk érteni, miért olyan sikeres a kopogtató módszer a különféle fóbiák, szorongások, poszttraumás stressz szindróma és más pszichés problémák megszüntetésében, vissza kell térnünk a limbikus rendszerhez. Nemcsak a kopogtatással akadályozható meg a stresszválasz létrejötte, hanem úgy is, ha az akupunktúrás pontos stimulálása közben valamely felkavaró eseményre vagy problémára gondolunk. Ez az eljárás is alkalmas az úgynevezett limbikus válasz megváltoztatására.
A limbikus válasz megváltoztatása az expozíciós terápia néven ismert pszichológiai módszer alapja, amellyel dr. Callagen kezelte Mary nevű paciensét (a módszer történetéről a következő cikkben elolvashatsz, iratkozz fel a hírlevélre, hogy biztosan megkapd a linket). Ezen terápia során valós élethelyzetben, vagy egy jelenetet vagy eseményt elképzelve jön létre a limbikus arousal hatás, ez váltja ki a válaszreakciót. Az ÉFT módszerének alkalmazása során az érzelmek felidézésével egyidejűleg meghatározott meridián pontokon kopogtatunk.
Lássuk, hogyan működik!
Ha valami olyasmire gondolunk, ami aggodalommal vagy más kellemetlen érzéssel tölt el bennünket, az „riasztja” az amygdalát. A kopogtatás hatására viszont a „küzdj és menekülj” válaszreakció deaktiválja az amygdalát, még akkor is, ha a fenyegető gondolat még mindig jelen van. A kopogtatási folyamat ismétlésével a hippokampuszhoz az az üzenet jut el, hogy a korábban „veszélyesnek” ítélt dolog valójában nem jelent fenyegetést.
Az amygdala megtanulja, hogy nem kell „riadót fújnia”. Higgadtak maradunk, és a hippokampusz ezentúl már nem fogja fenyegetőnek minősíteni az adott tapasztalatot. A korábban rendkívül nyugtalanító esemény vagy dolog ettől kezdve a „nem nagy ügy” kategóriába sorolódik át. Ha tehát legközelebb újra találkozunk a dologgal vagy csak gondolunk rá, az amygdalában már nem váltódik ki a korábbi „figyelmeztető” reakció, következésképp a stresszválasz nem jön létre.
Természetesen emlékezünk az eseményre, de erős érzelmünk már nem kapcsolódik hozzá. Ez annak köszönhető, hogy a limbikus rendszer semlegesíti, sőt néha kifejezetten pozitív érzelmekkel tölti fel az emlékezetet. A tudósok szerint a limbikus rendszer ily módon történő megváltoztatása természetes jelenség, amely az agyunk idegpályáinak folyamatos megváltozásával együtt jár. Így lehetséges az, hogy a kondicionált félelem az amygdalában törölhető.
Értelemszerűen az emlékeink és a múltunk nem változik meg, az érzelmi traumáinktól szabadulunk meg, illetve attól a szokásunktól, hogy a negatív élményekre koncentráljuk.
