Alexander-technika – eszköz a mindennapokban

Téves gondolatok: beszéd

Téves gondolatok: beszéd

By on máj 24, 2012 in Test térkép, Videó |

Az előző bejegyzésben arról írtam, hogyan tartsuk illetve ne tartsuk helyesen fejünket. Általános probléma, hogy a fejet hajlamosak vagyunk hátra lefelé feszíteni. Ha megadjuk magunknak a lehetőséget, hogy a nyak hátsó része felpuhuljon, már tettünk valamit Önmagunkért.

Úgy vélem érdemes megemlíteni egy banálisnak tűnő érvet, ami miatt sokan erősítik a rossz mintát. Ez pedig téves testtérképükből adódik, és abból a feltételezésből, hogy mindkét fogsorunknak mozognia kell beszéd közben, vagy esetleg abból, hogy van felső és alsó állkapcsunk. Nem egyszer hiába látjuk maguk előtt a test felépítését, a funkció mégsem tudatosul.

Mi történik mikor beszélünk, hogyan változik koponyánk és állkapcsunk helyzete?

Mindannyian tisztában vagyunk azzal, hogy mikor kinyitjuk a szánkat az állkapcsunk mozog. Azzal már nem mindig, hogy egész pontosan az alsó állkapocs, mert felső nem létezik. A felső fogsorunk a koponyánkon található, és különösebben nem kell mozognia beszédkor vagy énekléskor. A koponya csupán kellemesen egyensúlyozik gerincoszlopunk tetején.

A piros rajzos képen jelölt mozgásokra nincs szükség beszédünkhöz, sőt a legtöbb esetben a nyak izmainak felesleges megfeszülésével jár.

A zöld rajzos képen, látható hogy hol van az állkapocs ízülete, ahonnan a mozgást valójában megengedjük. A fej-nyak-hát kapcsolat ilyenkor zavartalan.

Állkapocs mozgása: nyak izmokat feszítve és szabadon hagyva (2 kép)

A lenti képeken láthatsz egy-egy röntgenfelvételt. Talán még nem vagy elég gyakorlott, hogy meglásd a különbséget, ezért berajzoltam: a bal oldali képen piros vonalacskákkal jeleztem azt a részt, ahol szinte biztos, hogy feszült izmokkal találkozhatsz. A jobb oldali képen a legfelső csigolyák nincsenek összenyomva így a fej könnyedén egyensúlyozhat a gerincoszlop tetején. (Igen, néha ilyen “apró” a különbség, de ha megtapasztalod, csak ámulsz, és azt kérded magadtól, miért is  “szoktál le” a könnyedségről?!)

Röntgen képek: feszes és szabad nyak izmok (2 kép)

Kételkedsz abban, hogy a beszédhez nincs szükség koponyánk mozgatására?

Itt egy videó, ahol „mozdulatlanul” is csodákra képesek! Ugye elég meggyőző?

Ha türelmetelen vagy, akkor  ugorj 2:00-ra láthatod, (a bal oldali létrácska jellegű  folt-sor) a gerinc, szinte mozdulatlan.

3:08-nál pedig a beszédhez hasonlatosabb rappelést is megnézheted, itt a kép jobb oldalán látod a gerincoszlop nyaki részét.

Fogd csak meg magadnak a felső kép szerinten látható állkapcsocs ízületet! (Kis zöld körrel jelöltem.) Engedd előre lefelé mozdulni az állkapcsod! Érezd meg, hogy onnan mozdul ahol az ízület van!

Ma egy kicsivel pontosabb lett a testtérképed! Gratulálok!

Kérdésed van, vagy szeretnéd megtapastalni milyen békén hagyni a feleslegesen feszülő nyakizmokat? Kérdezz, kérj ídőpontot! Szívesen válaszolok kérdésedre!   

Share This